Apa GYED-en – miért jó ez nekünk?

A Momentum Mozgalom nemrégiben bemutatta előválasztási programját. Büszke vagyok arra, hogy a program írásában magam is részt vettem: szakmámnak megfelelően a családtámogatási részben vállaltam szerepet. A családtámogatási program egyik legmegosztóbb intézkedése a GYED-et érintő 3 hónapos „Apahónapok”. Az intézkedés lényege, hogy a család akkor tudja kimaximálni a nekik járó GYED-et, ha mindkét szülő otthon marad a gyermekkel legalább 3 hónapot (a rendelkezésre álló 2 évből). Ez elsősorban természetesen az apákat fogja érinteni, hiszen ma Magyarországon nem jellemző, hogy az apák otthonmaradós GYED-re mennének, még az anyáknál ez általános. Most megérvelem, miért van erre szükség, miért lesz ez jó nekünk.

Az érveket több fő csoportra lehet osztani. Az apahónapok nagyon sok területen okoznak előrelépést, javulást, ezek:

  • párkapcsolat minősége
  • női esélyegyenlőség
  • férfi esélyegyenlőség
  • és a legfontosabb: a gyermek érdekeinek érvényesülése.

Nézzük őket lebontva.

Párkapcsolat minősége

Már több országban létezik az apahónapok intézménye. Elsősorban természetesen a skandináv országok az úttörők ebben a kérdésben, de emellett például Kanadában, Izlandon, Németországban, vagy egyes munkáltatóknál az Egyesült Államokban is létezik az apahónapok intézménye. Apahónapokat először Svédországban vezettek be, 1974-ben. Kizárólagosan igénybevehető (azaz az anyának át nem adható) apahónapokkal pedig először 1993-ban találkozhattunk, Norvégiában. Látható tehát, hogy közel 30 éves tapasztalat gyűlt már össze a témában.

Csökkenő válások

A tapasztalatok pedig azt mutatják, hogy azokban a családokban, ahol apa is valamennyit otthon maradt GYED-en, kevesebb esetben fordult elő válás.

Izlandon a válások száma 8,9 százalékponttal csökkent azokban a családokban, ahol apa is otthon maradt pár hónapot a gyerkőccel a korai években. Azokban a családokban, ahol apa nem maradt otthon, 15 évben belül a házasságok 40%-a bomlott fel. Ezzel szemben ahol igen, ott a párok közel 70%-a együtt volt 15 év után is.

A kanadai Quebec-ben hasonló számokat látunk. 7 százalékponttal volt kevesebb a válások száma azokban a családokban, ahol apa igénybevette az ottani GYED-et.

Sőt, az apahónapok igénybevétele enyhén, de növelte azoknak a családoknak a számát, ahol anya és apa a gyermek vállalása után végül házasságot kötött azokkal a párokkal szemben, ahol apa nem vette igénybe az apahónapokat.

Fotó: Unsplash / Dylan Sauerwein

Több és jobb szex

Azt is tudjuk, hogy az apahónapok összességében javítják a házasságon/párkapcsolaton belüli intimitást. Az Egyesült Államokból érkezett a tanulmány, amely leírja: növekszik a párkapcsolat minősége és az intimitás a kapcsolaton belül. Konkrétan több és jobb lesz a szex a kapcsolaton belül, ha legalább 4 hét otthonmaradós GYED-et vesz igénybe az apa is. Erre vonatkozóan részleteket például itt vagy itt lehet olvasni.

Fotó: Unsplash / Womanizer WOW Tech

Növekvő boldogsági-index

A tapasztalatok a házasságokban megtapasztalt boldogságszintet is magasabbra mérték azokban a házasságokban, ahol az apa is otthon maradt valamennyit GYED-en. Erről itt és itt lehet többet olvasni.

Női esélyegyenlőség és nőjólét

A női esélyegyenlőségre természetesen az apahónapok bevezetése elképesztő hatással lenne.

Nők a munkerőpiacon

Ahogy a Kiszúrás a kismamákkal – egy ok, hogy miért katasztrófa a Fidesz GYED-szabályozása – 2. részében is írtam, a gyermekvállalással járó munkáltatói kockázatokat a munkerőpiac kizárólag az anyákhoz társítja, ahelyett, hogy a gyermekvállalást az élet természetes részének tekintené, mint a szabadságot vagy a dolgozó időnkénti megbetegedését. Szükséges, hogy a munkerőiaci kockázatok jobban eloszoljanak a férfiak és a nők között, hogy a nők a munkerőpiacon ne legyenek „leárazva”. Ez hozzájárulna ahhoz, hogy a nők könnyebben találjanak rendesen bejelentett állást, a bérkülönbségek csökkenjenek.

Az apahónapok és az apák általános mélyebb bevonása csökkenti a munkerőpiaci diszkriminiációt a nők ellen. Ez a nők jobb munkerőpiaci helyzetét és nagyobb gazdasági és egzisztenciális stabilitását is segíti, ami különösen fontos lehet és felértékelődhet abban az esetben, ha valamilyen oknál fogva a nő válik a család fő gazdasági oszlopává. Ez lehet azért, mert apa lelép, meghal, lerokkan, vagy elveszíti a munkahelyét. Lehet azért, mert a kapcsolat megromlik. Különösen fontos, hogy a nők gazdasági és egzisztenciális stabilitása alapkő egy bántalmazó kapcsolatból való kilépéshez! (Nem véletlenül ez az első alapkő, amit egy bántalmazó ki szokott rúgni a bántalmazott alól). Ezért is nagyon fontos, hogy figyeljünk a nők gazdasági és egzisztenciális stabilitására.

Láthatatlan munka – munkamegosztás a családban

Szerencsére egyre több olyan család van, ahol a felek törekednek az egyenlő munkamegosztásra. Azonban sajnos az is látszódik, hogy még azokban a családokban is borul az egyensúly, ahol egyébként aktívan dolgoztak az egyenlő eloszláson. A G7 cikke szerint azokban a családokban, ahol a gyermek születése előtt egyenlő volt a munkamegosztás, a gyermek születése után az anyák 15 órával többet dolgoznak egy héten – és igen, itt a fizetett és a fizetetlen munkát is beleszámoljuk. A tapasztalatok azt mutatják, hogy azokban a családokban, ahol az apa igénybevette az apahónapokat, ilyen intenzív aránytalanság nem alakult ki és ez helyzet az apahónapok letelte után is fennmaradt.

Fotó: Unsplash / Annie Pratt

Stresszszint csökkenése és kevesebb szorongásgátló

A svéd tapasztalatokból azt is tudjuk, hogy azokban a családokban, ahol az apák is igénybe veszik az apahónapokat, csőkken a nőknél a szülés utáni depresszió esélye és súlyossága, kevesebb esetben szükséges szorongásgátló gyógyszerek alkalmazása.

Férfi esélyegyenlőség

Az apahónapok bevezetése a férfiak esélyegyenlőségét is növelné.

Társadalmi nyomás csökkentése – Fogd az államra!

Férfi-e az, aki GYED-re megy? Megbízható, elkötelezett munkavállaló-e az a férfi, aki GYED-re megy? Miközben egyre több családban merül fel az igény, hogy apa is otthon tudjon tölteni a babával egy kis időt, folyamatosan szembesülnek azzal ezek a férfiak, hogy a környezetüktől stigmatizációra számíthatnak. Mindamellett, hogy fontos, hogy ez kulturálisan is megváltozzon, a gordiuszi-csomó hatékony átvágása, ha az állam átvállalja a „bűnbak” szerepét és hivatkozható lesz a család döntéseinek meghozatalánál. Nem érti a főnök, miért akarsz GYED-re menni? Nem kell magyarázkodnod a családod döntései miatt. Kend az államra! Nem érti a haverod? Kend az államra! Nem érti az anyós? Kend az államra! Oké, nem túl szimpatikus, vagy polgári megoldás, de egyrészt kétségkévül hatékony, másrészt nem tartozol senkinek elszámolással a családod ilyen jellegű legbensőbb döntéseit illetően.

Majd ha lehet vele focizni…

A gyermek első évei meghatározóak lehetnek az egész életét illetően, ezért az apa-gyermek kapcsolatának szempontjából abszolút hibás az a megközelítés, hogy az apának először akkor kell/az apa először akkor tud bekapcsolódni a gyermek életébe, „ha már lehet vele focizni”. Azokban az országokban, ahol már bevezették az apahónapokat, azt tapasztalták, hogy az apa és a gyermek kapcsolatát akár élethosszig tartóan erősíti meg és mélyíti el a korai életszakaszban intenzíven együtt töltött pár hónap.

Fotó: Unsplash / Isaac Quesada

Apa lettem!

A korai életszakaszban igénybevett apahónapok kétségtelenül segítséget nyújtanak az apai szerepbe való beilleszkedésben is. Az anyákat az anyai szerepre segít ugyan felkészülni a hormonális változás, de az anyalét kialakulásában jelentős szerepet kap az első idők során végzendő intenzív együttlét és a gyorsan rutinná váló munka is. Ez utóbbiból jelenleg – különösen a teljes állásban dolgozó – férfiak teljesen kimaradnak. A számukra jelenleg járó 5 nap (ikrek esetén 7 nap) többnyire a papírok elintézésére elegendő, gyermekükkel érdemben megismerkedni nem igazán ad lehetőséget, ahogy a gyermekgondozási rutin kialakítására és megtanulására sem. Munka után fél órát játszani a gyerekkel, esetleg egy esti fürdetésben részt venni, nem ugyanaz, mint egész nap vele lenni, tudni a délutáni alváshoz melyik plüss-izé dukál és hogy melyik sírás milyen elégedetlenséget jelez. A munkám során rendszeresen találkoztam olyan apákkal, akik nem tudták pontosan megmondani, milyen idős a gyerek, bölcsis-e vagy ovis, vagy hogy anya GYED-en van-e vagy GYES-en. Ezek az apák fokozatosan kiszorultak a mély apa szerepből és egyfajta kívülállóságot tapasztaltak meg: kiszorultak az anya és a gyermek kapcsolatából. Ettől még szerették a gyerekeiket és lehetett rájuk számítani, de az anya+apa+gyerekek családmodell helyett anya+gyerekek plusz apa családmodellben éltek. Ha az apa az elejétől integráns része tud lenni a családnak, rutinfeladatokkal, mindennel, ha az apa része pont úgy megvan a napi rutinban, mint anyáé, az élethosszig nagyon komoly alapot fog adni az apa-gyermek kapcsolatnak és élethosszig meg fogja határozni a férfi identitását az apai szerepben. Az apahónapok szerepe rendkívül fontos abban, hogy apa társszülő legyen és ne támogatószülő.

Arról nem is beszélve, hogy a korai erős kötődés szerepe különösen felértékelődik, ha a párkapcsolat az anyával valamilyen oknál fogva felbomlik.

Fotó: Unsplash / Kelly Sikkema

A gyermek érdekeinek érvényesülése

Összességében elmondható tehát, hogy az apahónapok bevezetése erősítené a kapcsolatot a szülők között. A házasság/párkapcsolat boldogabb. A nők munkaerőpiaci esélyei javulnak, gazdasági és egzisztenciális stabilitásuk növekszik. A háztartáson belül a munkamegosztás javul. Az anyák mentális egészsége szintén javul. Az apákon a társadalmi nyomás csökken. Az apa és a gyermek kapcsolata mélyebb, szorosabb lesz. Az apák magabiztoságga saját szülői kompetenciájukban és szerepükben erősödik. Ezek mind olyan dolgok, amelyek közvetve vagy közvetelenül a gyermek érdekeiben állnak.

Elmondható tehát, hogy az apahónapok bevezetése érdeke anyának, apának, gyermeknek egyaránt!

Fotó: Unsplash / Nate Johnston

Borítófotó: Unsplash / Helena Lopes

Leave a Reply

Your email address will not be published.